2016. március 7., hétfő

14.Fejezet: Viszonzott Érzelmek


A szobámban kuporodtam össze az ágyam tövében, míg az agyam ezer dolgon kattogott. Kaptam egy rögtönzött szerelmi vallomást, amire kedvesen nem válaszoltam, mert előtte az arcába ordítottam, hogy ezer százalék az, hogy nem szeretem. Istenem egy akkora fajankó vagyok, pontosan tudom milyen érzés az, ha nem szeretnek viszont és Shawn azt hiszi, hogy én ezt kihasználom. Fejemet ingatva dőltem el az ágyamon.
Már megint agyalok, bár mikor nem?
 - Shelly kapsz két percet, ha nem veszel fel valami értelmeset itt hagyunk! – üvöltötte be kedves nővérem. Sziszegve szedtem fel magamat a padlóról és a szekrényemhez csoszogtam. Végül egy testhez tapadós rózsaszínű ruhát kaptam ki a gardróbomból, úgy combközépig ért, vagy pár centivel feljebb a lényeg, hogy nem egy hosszú darab volt. Belepréseltem magamat a ruhába és a tükör elé állva szerencsétlenül néztem magamat.
 - Molly! – kiáltottam ki barátnőmnek, aki pár perc elteltével már bent is toporgott egy fekete sortban és egy sima ujjatlanban. – Segíts… - könyörögtem neki, mert nem volt semmi ötletem, hogy milyen frizurát és milyen sminket csináljak. Molly nevetve ültetett egy székbe a tükör elé, sminkcuccaimat előszedve kezdett mesterkedni az arcomon. Nővérem két percéből egy óra lett, de tökéletesen megérte. Hitetlenkedve néztem meg magamat a tükörben. Ruhám ugye rózsaszínben pompázott, bár az egyik vállamat és a hátam egy részét egy átlátszó anyag fedte. Sminkem egyáltalán, meg sem közelítette a szolid parti sminkeket. Hosszú macskaszemeket varázsolt rám barátnőm, ajkaimat pedig egy mályvaszínű rúzzsal húzta ki. Hajam hullámosan hevert a vállaimon, olyan hatása volt az egésznek, mintha levágattak volna belőle.
Ujjongva ugrottam Molly kezei közé és nagyon szorosan húztam magamhoz.
 - Így mész? – mértem végig, mire nevetve vállon bokszolt.
 - Aham – igazította meg a haját mely lágy hullámokban omlott vállaira. Amolyan vadóc lányos külsőre váltott. – Gyere, mert szerintem már elmentek – húzott ki a szobából egyenesen a nappaliba, ahol úgy tűnt mégsem mentek el. Bella egy fekete ruhában ücsörgött Luke ölében, aki egy fekete inget viselt magán. Dave a csatornák közt szörfözött, Shawn pedig mellette ivott valamit. – Itt vagyunk! – üvöltötte el magát, mire az egész bagázs egy emberként fordult felénk.
 - Na, végre már azt hittem el sem indulunk – dünnyögte Luke. Bella visítva rohant oda hozzám megölelni, miszerint baromi jól nézek ki. – Mehetnénk? – türelmetlenkedett nővérem barátja.
 - Kuss – kiáltott rá Bella és karon ragadott, viszont éreztem egy perzselő tekintetet a hátamon. Visszanéztem és Shawn csak bámult rám, mosolyogva konstatáltam magamban, hogy sikerült elkápráztatnom. Nem értem miért volt ez ekkora öröm számomra, de mindegy.
Nem tudtam, hogy hova vezetnek, de gondolom ők már jártak erre felé és tudják, hogy hol található az az „azt a kurva, de jó szórakozóhely”. Mollyval és Bellával lemaradva trécseltünk általános dolgokról, amikről lányok csak beszélgetni tudnak.
 - Jacques? – tért a lényegre Bella.
 - Nem tudom, egyre jobban idegesít.
 - Ez jó jel, kezd párologni a szerelem – ölelt magához Bells és egy puszit nyomott az arcomra. – És Shawn? – kíváncsiskodott.
 - Szerelmet vallott – pirultam el azonnal. Egyszerre álltak meg, magukkal rántva engem is. Eszelős tekintetük kissé megrémisztett, de próbáltam állni azt.
 - Miért csak most értesülünk a hírről? – hajolt előre Molly a fiúk után nézve, akik észre sem vették, hogy lemaradtunk, röhögve lökdösték egymást a járdán. Éljen az érettség!
 - Mert én is csak most tudtam meg? – vigyorogtam rájuk. – Istenem, de annyira elbasztam mindent – szörnyülködtem saját magamon. – Elkezdem, hogy én biztos, hogy nem szeretlek. Ismertek olyan hülye lányt, mint én?
 - Nem – válaszolták egyszerre.
 - Költői kérdés volt – sóhajtottam felnevetve. – Szerintetek mit csináljak? – értetlenkedtem, köztük kapkodva a tekintetemet.
 - Mi mást? Hagyd, hogy beleszeress – húztak maguk mögött.
A szórakozóhelyre érve, már az ajtóból érezni lehetett a bűzös alkohol szagát. Cigiző fiatalok ezrei lepték el a sötét utcákat, míg néhányan a falnak dőlve adták ki gyomruk tartalmát. Bizalomgerjesztő egy hely. Beljebb vonszoltuk magunkat, viszont ami bent fogadott minket az szöges ellentéte volt a kint látottaknak. A zene üvöltött, a fiatalok pedig a táncparketten mutatták meg tánctudásukat, azonnal kiszúrtam a pultnál ücsörgő barátainkat, magammal vonszolva a két lányt, megkocogtattam Dave vállát.
 - Nem vettétek észre, hogy leváltunk? – tettem csípőre a kezemet.
 - Nem – ingatta a fejét a hármasunkon jártatva a szemét. Sóhajtva furakodtam oda magamat a pulthoz, ahol egy szőke csaj nézett velem farkasszemet. Gúnyos mosolyra húzta vörös ajkait, és félredöntött fejjel méregetett. Ezt a hatalmas empátiát!
 - Bocsi egy kólát kérnék – néztem unottan az engem vizslató csajra. Kiadta a rendelésemet, mikor valaki mellém huppant. Egy barna hajú srác nézett rám, nem volt az esetem és ezt azonnal eldöntöttem. Végül nem szólalt meg csak egyenesen engem bámult. – Segítetek valamiben? – néztem rá érdeklődve.
 - Dögös vagy – mért végig nem túl diszkréten.
 - Oké – nevettem fel zavartan és egy ismerős arcot kerestem a tömegben, sikertelenül. Egyre csak közeledett, mire én értetlen pillantásaim hadát lövelltem felé, nem túl sok sikerrel.
 - Sziasztok – lépett mellém Shawn, aki nem tudom, hogy honnan került ide, de hálás pillantásom láttán édesen rám vigyorgott. A pasi kezdte kellemetlenül érezni magát, így el is sietett máshova. – Ez meg ki volt? – nézett a csávó után.
 - Honnan tudjam, de van egy olyan érzésem, hogy meg akart csókolni – borzongtam meg látványosan.
 - Látom nem jött be – röhögött fel magához húzva. A nyakába fúrtam a fejemet és egy pillanatra elfelejtettem mindent. Csupán ő és én voltunk, senki más. Lehunytam a szemeimet és egy puszit nyomtam a nyakára. Államat feltolta és egy gyors puszit nyomott az ajkaimra, de ezzel nem tudott lerázni magáról. Elfeledkezve mindenről belemerültem csókjainak mámorába. Ujjait hajamba mélyesztette és még közelebb húzta magához bénult testemet. Puha ajkai kedvesen becézgették az enyéimet, pihegve váltam el tőle és barna íriszeibe bámultam. Hirtelen egy meleg érzés futkosott végig testem minden völgyén, remegtem a kezeibe.
Tudtam mit jelent ez az érzés, két évig szemtanúja voltam e lassú folyamatnak, mely most mégis bombaként robbant bennem. Észre sem vettem, de kezdtem jobban ragaszkodni hozzá, mint Jacques-hoz valaha. Nem akartam bevallani magamnak, de ez volt az igazság és erre, most, itt ebben a rühes kis bárban jöttem rá.
Kíváncsian fürkészte az arcomat, míg hüvelyk ujjával apró köröket masszírozott a bőrömbe. Arcom lángba borult és szerelmesen néztem fel rá.
 - Azt hiszem, most ki kell innen mennünk – ragadtam kézen és kirángattam az épületből. Hűséges kutyaként követte a lépteimet, anélkül, hogy kérdőre vonta volna hirtelen kirohanásomat. Az utcára érve azonnal magamba szívtam a friss levegőt és Shawn nyakába vetettem magamat. – Én… nem is tudom, hogy mit mondjak – suttogtam az ajkaira. Egyik szemöldökét felvonta, miközben karjait derekam köré fonta. -, de azt, hiszem hazudtam neked – köhintettem zavartan játszadozva sötét tincseivel. Homlokán díszelgő ráncok egyre mélyebb vermet ástak maguknak, mikor is végre kiböktem. – Szeretlek – hajtottam le a fejemet. Éreztem, hogy egész teste megfeszül érintésem alatt, elmosolyodtam, de egyben rettegtem, hogy ezután mi következik. Eltaszít magától és jól az arcomba röhög, vagy netalán megcsókol?
 - Ez most komoly, vagy csak szórakozol? – zihálta ijedten.
 - Komoly – fúrtam még jobban a mellkasába a fejemet. – Nem tudom most lett rajtam úrrá ez a furcsa érzés – sopánkodtam, de nem kellett volna, mert Shawn egy egyszerű mozdulattal magához vont és bekebelezte az ajkaimat. Mosolyomat nem lehetett volna letörölni az arcomról, egyszerűen megrészegített a jelenléte. 


Szervusztok!
Sajnálom a késést, de nem volt valami sok időm publikálni az újabb részt, megpróbálok mostantól rendszeresen részt hozni, de ez majd még eldől :D
Nagyon szépen köszönöm a sok pipát és a sok-sok oldalmegjelenítést, nagyon jól esett. Ha tetszik a rész nyugodtan írjatok komit vagy iratkozzatok fel! És 13 feliratkozó van a blogon! Wow... nagyon szépen köszönöm :) Próbálok sietni a résszel!
Puszi Kira!

3 megjegyzés:

  1. Szia Kira. Már régóta rátaláltam a blogodra, de csak most volt időm kicsit jobban megnézni magamnak, és elolvasni. Fiú létemre nem vetem meg a romantikus történeteket, ezért azt mondhatom erre a sztorira, hogy nagyon tetszik. Nekem is van egy blogom, ahova a saját történetemet rakom fel, és lenne pár kérdésem, hogy hogyan tudnám jobbá tenni a kinézetét stb. Persze csak ha van rám időd és kedved. Ha nincs akkor az sem baj max marad olyan a blog amilyen. De ilyen tök hülye kérdések, mint a hogyan kell chat ablakot kirakni vagy afeliratkozók számát hogyan jeleníted meg, meg ilyenek. Csakmert már sok helyen láttam, hogy kinnt van nekik, én meg hiába keresem nem találom hogyan kell megcsinálni. Szóval ha tudnál segíteni azt nagyon megköszönném. Várom mielöbbi válaszodat.
    Damian

    VálaszTörlés
  2. Téves riasztás, mert most hogy így jobban megnéztem nem tudom, hogyan siklottam át, de megtaláltam azt az oldalt, ahonnét te is segítséget vettél.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Kedves!
      Huh nagyon köszönöm a dícséretet, nagyon jól esett :) akkor, ahogy értettem nem kell már a segítségem? Mert szívesen segítek bármiben :) és persze sok sikert a blogodhoz!
      Puszi Kira!

      Törlés