Írói útószó

Kedves Olvasóim!

Hogy is kezdjek neki ennek a bejegyzésnek?  Annyi érzelem tobzódik bennem, hogy képtelen vagyok mindezt szavakba foglalni, de megpróbálkozom a lehetetlennel...

Kezdem az elejénél, rendben? :)

Nem is tudom honnan pattant ki ez a történet, hogy hogyan jött létre a sztori, hogy mi ihlette meg, egyszerűen megnyitottam egy új World mappát, ahova legépeltem az első sorokat. Pár dolog volt számomra kőbe vésve, az pedig a helyszín volt (Nizza), hogy az egész egy szakítással kezdődik, hogy Shawn lesz fiú főszereplő és az, hogy ő meg fog halni egy repülő balesetben részben Shelly hibája miatt. Ennyi fogalmazódott meg bennem először, a többi az írás folyamatában jutott eszembe.

Már akkor tudtam, hogy kegyetlen dolog lesz elpusztítani Shawnt, nem is gondoltam bele, hogy mennyire meg fogom szeretni a karakterét, mert be kell, hogy valljam teljesen a szívemhez nőtt. A történet folyamán sokat rágódtam a végén, egyszer- kétszer fel is ötlött bennem a talány, hogy mégsem kéne elpusztítanom, de végül mindig elvetettem. Ez pont így lesz különleges. Remélem azért ti is megbékéltek egyszer ezzel :)

Másrészt megköszönném a rengeteg kommentet, amit hűen oda-oda biggyesztettetek a részek alá, még mindig nagyon jól esik az összes szó.

A sztori folyamán az írás egyre közelebb került hozzám, már-már fanatikusan szeretek írni. Képtelen vagyok elképzelni egy olyan életet, ahol nem gépelném le a gondolataimat, tehát nem szabadultok meg tőlem egykönnyen :) ám mivel most kezdem a kilencediket, gondolom hogy az sokkal nehezebb lesz mint az eddigi általános, sok időmet fogja felemészteni a tanulás. Írni viszont fogok. Lehet néha késések szakítják majd félbe az új történeteimet, de reményeim szerint lesz időm szavakat firkantani a lapokra.

Gondolom rájöttetek, hogy nem tervezek második évadot, hacsak nem akartok egy Luke-os második évadot olvasni, kétlem hogy rajonganátok az ötletért :DD

Kifogytam a szavakból.

Szeretném még egyszer megköszönni az összes olvasómnak, a követőimnek, azaz mindenkinek, hogy támogatott, mert nélkületek ez a történet sehol sem tartana, nem engem kell becsülni, hanem magatokat, mert ez a ti érdemetek! Remélem ezt tudjátok :) Azért elmondanám, hogy imádlak benneteket!

Utoljára itt:

Puszil Mindenkit Kira!

Ut.: az új sztorimat, majd itt is megjelenítem, ha majd publikálom