2016. augusztus 19., péntek

Epilógus




Mosolyogva csaptam ki az egyetem ajtaját, szerencsére véget ért a vizsgaidőszak, így egy kisebb pihenőre vonulhatok nyáron. A párizsi szellő belekapott a hajamba és táncra perdített kiszőkült tincseimet. Chloe mosolyogva figyelte bénázásomat. Chloe egy jó barátom, miután elköltöztem Nizzából ő segített átvészelni azt a tipikus költözés utáni depressziót, persze Molly ugyanúgy a legjobb barátom maradt, csak hát ő Angliában parádézik, míg én itt Franciaország közepében.
 - Oh, nézd ki van ott! – sikkantott fel. Chloe az út túloldalára mutatott, ahol Luke állt egy vörös rózsával a kezében. – Látom a lovagod nem felejtett el – bökött oldalba, mire csak egy grimaszt vágtam.
Nevetve futottam oda a szemüveges sráchoz. Karjaiba kapott és egy lágy csókot csent tőlem. Igazán hízelgő.
 - Szervusz Virágszálam – suttogta a fülembe. Szerelmesen néztem fel sötét szemeibe és egy csókért húzódzkodtam, mikor barátnőm felvisított.
 - Legyetek már figyelemmel a szinglikre! – méltatlankodott minket bámulva. – Undorítóan szerelmesek vagytok.
 - Ezt jó hallani – ölelt magához Luke és egy gyors köszönés után elhagytuk vörös barátnőmet, aki franciás eleganciával vont vállat. – Hogy sikerült?
 - Szerintem jól, de most ne erről beszélgessünk – hajtottam fejemet a vállára.
Az életem egyáltalán nem volt könnyű. Shawn elvesztése után teljesen kibuktam. Nem volt kedvem se tanulni, se élni, egyedül az ágyamon feküdtem egy jó könyvel a kezemben. Élveztem az olvasást, ugyanis egy könyvben élni sokkal élvezhetőbb volt, mint ebben a ronda világban. Persze nem hagytak magamba fordulni, legfőképp Dave segített átvészelni a napokat. Mindig mellettem állt, mikor pontosan tudtam, hogy neki ugyanolyan nehéz megküzdenie legjobb barátjának hiányával, mint nekem. De épp ez volt a lényege a dolognak, egymásba kapaszkodva másztunk ki a mély gödörből, amit magunk köré ástunk. Az idő mellettünk állt, minden nap elteltével egyre jobban feltudtam dolgozni a történteket, már nem sírtam rágondolván, és most pedig egyenesen mosolygok, mikor eszembe jutnak lehetetlen barna szemei, melyekben aranyfoltok villantak meg a napfényben. Vagy kedves csókjai. Minden nap gondolok rá, nem telik el egy nap se, úgy hogy egyszer ne jutnának eszembe azok a szép nyári napok, melyeket egymás karjaiban töltöttünk.
Négy év telt el azóta. Felnőttem, már nem az a kis 16 éves csajszi vagyok, aki voltam. Elengedtem őt és új életet kezdtem Luke-kal. Ő betartotta a szavát, azt mondta várni fog rám és igen várt is rám eleget, de mikor egy téli napon a kávézóban ücsörögve megcsókolt úgy éreztem, hogy igen, erre van szükségem, egy szerető fiúra, akinek odaadhatom repedezett szívemet, hogy gyógyítsa be. És Luke-nál jobb embert nem is találhattam volna. Szeretem őt és ő is engem már két éve alkotunk egy párt és soha nem bántam meg a döntésemet, mert végre boldog lehetek mellette, még úgy is, hogy sötét emlékeket őrzök magamnak. És ő elfogadja ezt, elfogadja, hogy szívem egy része mindig egy másik fiúé marad, nem fakad ki, hogy néha esténkét az Ő nevét suttogom, sőt inkább magához vonva megmutatja, hogy ő itt van velem és, hogy ne aggódjak nem hagy itt.
Feltekintettem kócos fürtjeire és nevetve fúrtam fejemet a vállába.
 - Miért nevezel mindig Virágszálnak? – ötlött fel bennem egy kérdés. Halványan elmosolyodott és maga elé állítva eltűrt egy szőke tincset az arcomból.
 - Mert olyan vagy mint egy virágszál, nem mind olyanok vagyunk: sérülékenyek és mulandók, és akárhányszor rád nézek egy sérült virágszálat látok, akit nekem kell megvédenem.
 - Akkor te vagy a nap én pedig egy virág?

 - Ahogy mondod, Virágszál – csókolt meg.



Kedves Olvasóim!
Könnyező szemekkel írom most le ezeket a sorokat. Remélem mindenkinek világossá vált, hogy Shawn TÉNYLEG meghalt :( el sem hiszem, hogy eme szavak mellett egy újabb sztorimnak zárom le a kapuit, de ezt ne most, lesz elég időm az írói utószóban kifejeznem a hálámat és az egyéb dolgokat :)
Köszönöm szépen a hosszú és kedves szavakat, melyeket az előző rész alá bigyesztetetek, lehet nagy kérés, de mindenki aki elolvassa ezt a bejegyzést írna egy beszámolót magáról a történetről vagy az epilógusról? Mindenki véleményére kíváncsi vagyok :)
Az Írói Útószavat holnap töltöm fel!
Puszi Kira!

10 megjegyzés:

  1. Kedves Kira!
    Habár a történetet nem akkor kezdtem el olvasni amikor az első részek megjelentek hanem jóval később(ne kérdezd miért) a végét már eggyütt éltem meg a többi olvasóval. Emlékszem az első alkalomra amikor feljöttem a blogra és a 20. fejezetnél tartottál. Hajnali 3-ig ültem a gép előtt és olvastam. De valami olyan hihetetlen érzés járt át amit csak nagyjából tudok leírni. Éreztem azt amit Shelly érzett. Láttam azt amit látott. Mindent éreztem, Shawn érintését vagy hallottam a tenger morajlását és ez felülmúlhatatlan. A történet bravúros. Ahogy minden kis részletre kitér, de még nem unalmas. Eseményekkel dús. Istenem Kira, ezt én nem értem. És most tényleg nem túlzok. A valaha volt legjobb akármi amit olvastam. A Fake Love-nál is számomra váratlan fordulatot vett a történet a végére, de hát erre nem számítottam. Valahogy éreztem, hogy Shawn elmegy valahogy, de azt nem, hogy így. Az epilógusról nem tudok mást mondani csak azt hogy tökéletes. Jobbat nem is kívánhattam volna Shellynek. Luke-nak már nagyon kijárt a boldogság. Visszatérve rád, Kira, valami nagyon jó dologgal ajándékoztad meg az embereket. Kívánom neked, hogy sok sikered legyen az írásban és, hogy ugyanilyen szenvedéllyel csináld. A következő történetet is természetesen olvasni fogom majd. Csak majd kérlek mondj el róla mindent mert magamból kiindulva le fogok maradni mindenről :).
    Xoxo
    Julie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Julie!
      Hihetetlen érzés a szavaidat olvasni, de komolyan :D minden egyes betű hatalmas örömöt ad! örülök, hogy ennyire szeretted/szereted a sztorimat :)
      Nem is tudok mást ismételhetni csak azt hogy köszönöm, de komolyan! Lehetetlen kifejtenem mindent, ami most benne játszódik.
      Szerintem is pont így lett jó vége, mert úgy éreztem Luke-nak is kijár egy kis boldogság, és bevallom nagyon szívemhez nőtt a karakterje, tehát neki is boldogságot akartam csikarni, és az epilógussal ez be is következett, úgy éreztem mind két fiúnak kell egy kis Shelly. :)
      És az új blogommal kapcsolatban ki fogok írni mindent, ne aggódj ;)
      Puszil Kira!

      Törlés
  2. Hát, Kira, Őszintén szólva, nagyon szomorú vagyok!
    Nagyon szerettem a történetedet, mindig izgalommal mentem fel az oldalra, hogy van-e új rész? Egy-egy részen könnyesre nevettem magam, egyen egyen egyszerűen csak sírtam, miközben olvastam... Az utolsó résznél ledöbbentem.. Hogyan? Miért? Szegény Shelly!
    Szerintem nagyon jó író vagy! Igaz, az előző blogodat még nem olvastam, de gondolom az is csodálatos volt, akkor még milyen lesz a többi?
    Igaz, ebbe a blogba úgy a felénél csatlakoztam, de amint elkezdtem olvasni, egyből tudtam, hogy jó lesz! És az utolsó fejezeteket már szomorúan olvastam, mert tudtam, hogy nemsokára vége lesz, igaz, annak nagyon örültem, hogy kibékültek Shawnnal :)
    Az érzések mindig átjöttek. Mindig volt valami, amiben hasonlítottunk Shellyvel :)
    Amikor megkérdeztem, hányadikba mész, és azt mondtad kilencedikbe, sokkoltál :) Azt gondoltam: ilyen fiatalon ilyen tehetségesnek lenni! Hát, nem semmi! :) És az is igaz, hogy mégcsak most kezdem igazán megszeretni Shawnt! És ez szerintem neked köszönhező, mert ha nem lett volna a blogod, nem hiszem, hogy ennyit hallgattam volna Shawnt, szóval köszönöm! :)
    Szóval, így a végén, muszáj volt ennyit írnom mert úgy gondoltam itt az ideje kicsit hosszabban leírni mindent :)
    Kíváncsian várom a következő "élményemet" blogodat!
    Xo:- Brigi (-B)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Brigi!
      Jaj nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen az aranyos szavaidat! Szörnyen jól esett, hogy majdnem minden részhez fűztél megjegyzést, köszönöm :)
      Örülök, hogy azonosulni tudtál a főszereplővel, egyrészt ez is volt a célom. Igen szerintem kissé mindenki meghökkent a végére, még én magam is :D
      Köszönöm, bár nem gondolom magamat nagy "írónak" de azért hatalmas erőt ad egy-egy ilyen komment :)
      Huh újabb emberrel szeretettem meg Shawnt? Komolyan már ellátogathatna hozzám köszönetnyilvánítás céljából :D na jó csak vicc :DD szörnyen jó ezt hallani. Igazából őt csak imádni lehet, nincs igazam? ;)
      Köszönöm, hogy hosszan kifejtetted a véleményedet a blogról!
      Puszi Kira!

      Törlés
  3. Na jó, most teljesen kész vagyok!!! 3 nap alatt végig olvastam a sztorit és a végén meghaltam! Ez így olyan ahhhh, én azt szeretném, hogy éljen!!! Na, inkább arról írok, hogy milyen szuperül írtad meg :) Látszik, mennyit fejlődtél a történet kezdete óta!
    Először Shawn miatt kezdtem olvasni, a kezdetekben picit döcögős volt, nem cselekményileg, de kb. 5-10 rész után abszolút jó volt! Imádtam olvasni :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Huh hát én is úgy gondolom, hogy fejlődtem, örülök, hogy te is így érzed, annak viszont még inkább, hogy szeretted a történetet, öröm ezt hallani, ez esetben olvasni :D
      Puszi Kira!

      Törlés
  4. Imádtam, az egészet és úgy gondolom, felemelő lett a vége, Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Évi!
      Örülök, hogy így gondolod. Szerintem nekem kéne megköszönnö, hogy velem tartottál!
      Puszi Kira!

      Törlés
  5. Drága Kira,nem rég találtam rá erre a "szerelmi történetre" pár nap olvastam el és Wow nagyon szép az utolsó két részt könnyes szemekkel olvastam.Gratulálok ha még nem is válaszolsz erre a kis véleményre nem baj majd egyszer reméllem látod:)TÉNYLEG CSODÁS!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Ma láttam meg, ugyan már teljesen elhanyagoltam a blogolást így a blogspoton, mégis amikor ma érkezett egy emailem, hogy valaki megjegyzést fűzött a történetemhez gyorsan rákattintottam és kíváncsiam olvastam el a soraidat !
      Nagyon aranyos vagy és köszönöm! Ugyan ezt a történetet már szörnyen régen írtam és ez igencsak meglátszik a fogalmazáson, ezért sem tetszik már annyira ,de azért köszönöm a szavaidat! (egy kis promo ,ha akarsz tőlem még valamit olvasni nyugodtan keress rám Wattpadon Kira_DoNow néven xd) talán nem is fogod látni ezt a választ ,de azért én megköszönném, hogy írtál nekem! ❤

      Törlés