2016. július 29., péntek

36. Fejezet: Lelkem egyik darabja




Cipőm mondhatni elsüllyedt a kavicsos talajban. Mérgelődve álltam meg, már századszorra is, hogy kirázzam tornacsukámból a neveletlen kavicsokat. Idegesen rángattam, mikor az egy halk cuppanás mellett elvált annak talpától. Hitetlenkedve néztem kedvenc Converse-em darabjaira. Ez még viccnek is rossz, de komolyan. Felnéztem az égre, és megráztam a kezemet. Megértem, hogy haláli nevetséges a szenvedésem, de ez már sok. Nyögdécselve dőltem hátra, mikor valaki nevetve hullott mellém.
Felnéztem és egy sötétbarna szempárral találtam szembe magamat, igazán kecses vonalai voltak. Rózsaszín ajkait mosolyra húzta, míg ujjait dús hajába vezette. Szemüvegét feljebb tolta a fején, kacagva szemlélte szakadt lábbelimet, amit gondolkodás nélkül vágtam neki.
 - Harapósak vagyunk, mi? Csak nem megjött? – kacsingatott Luke eszeveszettül, mire még egy vállon csapást kapott tőlem. – Mi van Virágszálam, vigyelek az ölemben? – vigyorodott el.
 - Hülye – szisszentem fel, de ajkam felfelé görbült.
 - Ez fájt – nézett rám megrovóan. Felnevettem, valami volt benne, ami képes volt megnevettetni.
 - Nem kérek bocsánatot.
 - Jó én elmegyek, mi ez már? – csapott a combomra. Szúrósan néztem rá, a heves napsütés megcsillant hajában és egészen vörösesbarna színt kölcsönzött neki, akárcsak szemei. – Nem szeretsz, Virágszál?
 - Virágszál?
 - Ja – reagált le ennyivel. Kérdésére kiszáradt a torkom. Persze szeretem, mint barátot, de nem hiszem, hogy szerelmes is lennék belé, sőt. – Na?
 - Mi na?
 - Szeretsz?
Sóhajtva néztem az előttem bandukoló Shawnra, aki nagyon koncentrált arra, hogy ne vegyem észre azt, hogy éppen hevesen hallgatózik. Sajnos nem ő a legjobb színész, akit valaha megismertem.
 - Mindennél jobban – forgattam meg a szemeimet. Luke arca komolyra változott és miután hallótávolságon kívülre került ex-barátom, rekedtes hangon megszólalt.
A temető női turistái hatalmasakat pislogva néztek a mellettem helyet foglaló fiúra, és arcukon egyre növekvő rózsákkal rebegtették meg pilláikat.
 - Shelly… - kezdte, de mielőtt neki vághatott volna rögtönzött szerelmi vallomásának, megállítottam. Nem akartam azt, hogy valami tönkremenjen közöttünk, hisz barátsága mindennél fontosabb volt számomra. – Nem, Shelly ezt el kell mondanom – mosolyodott el keserűen. Előbbi jókedve elpárolgott és egy egészen másik Luke mutatkozott be előttem. Mélyen magába szívta a levegőt, majd rám tekintve nekikezdett. – Nem is tudom, hogy hogyan is kezdjek neki – vakarta meg tarkóját. -, kedvellek, nem ez nem a megfelelő szó… én, hogy is fejezzem ki magamat… az igazat megvallva… khm… szeretlek – nyögte ki végül. Arcizmai megfeszültek és erősen markolt bele a barna padba, ami ujjai közt halkan behorpadt. Azonnal kezei után kaptam és mellkasomhoz szorítottam remegő végtagját.
Talán életembe nem láttam még Luke-ot ilyen szétszórtnak, mert az volt.
 - Hidd el én nem akartam… - szavait nem tudta befejezni, ugyanis magamhoz öleltem.
 - Luke – sóhajtottam fel. – Én…
 - Tudom, nem szeretetsz viszont – sóhajtotta. – De megtiltod nekem azt, hogy szeresselek? Mert ha igazán kéred, mindenemet beleadva megteszek, minden tőlem telhetőt, de nekem elég csak látnom a mosolyod, azt, hogy boldog vagy és én is azzá válok – simította meg az arcomat.
 - Hogy is tilthatnám meg? Luke, nekem az a fő, hogy jól érezd magad, most mégis olyan lelkiismeret furdalásom van – leheltem meggyötörten.
 - De ne legyen – nyomott puszit az arcomra. – Szeretlek és szeretni is foglak. Azt hittem, hogy ennél jobban már nem is tudlak majd szeretni, tévedtem. Mert most jobban szeretlek, mint bármikor ezelőtt, és ez folyamatosan változni fog. Lehet, hülyén hangzik, de bármeddig várok rád – csókolt meg.
Gyomrom összezsugorodott, pillangók tomboltak bennem, helyet kérlelve maguknak. Egészen össze voltam zavarodva. Akartam Luke-ot, de mégsem. Szívem felé és Shawn felé is húzott, eszem pedig teljesen megkavarodott szerelmi vallomása hallatán. Csókolóztunk, és nem smároltunk. Érzelmek voltak ebben a csatában, amit abban a percben vívtunk.
Nem illendő az utcán - vagy hol - egymás szájában turkálni, de a belefeledkeztünk szó, pont illet a helyzetünkre, mert teljesen egymásba vesztünk. Hajába markolva kérleltem tovább valamire, de ő elszakadt tőlem. Könnyeimet lecsókolta rólam és egy gyors puszit nyomva szájamra teljesen eltávolodott tőlem. Testemet körülölelő forróság egy másodperc alatt távozott, megdermedve figyeltem keserű vonásait, ám teljesen tisztában voltam azzal, hogy tökéletesen cselekszünk. Akármennyire is vágyom a mellettem helyet foglaló csodára, szívem már más kezében volt. Egy olyan fiú tartotta markában legféltettebb kincsemet, akit talán saját magamnál is jobban szerettem. Megbíztam benne és még most is, nélküle az életem üres lenne. Sejtettem, hogy hatalmasat hibáztam akkor, mikor engedtem kavargó hormonjaim adta zavarnak és megcsókoltam Luke-ot, de talán ez kellett nekem, ahhoz, hogy agyam háborodott darabkái összeálljanak, és megérezzem szeretetem hatalmát.
Félre kell tennem roskadozó büszkeségemet és minden erőmmel együtt elé kell állnom, hogy el tudjam mesélni mi is zajlott bennem, nem fog hinni nekem, de lelkemnek sokkal könnyebb lesz majd. Talán nem fogom soha többé megkapni, de én is képes leszek rá várni, egészen a végtelenségig, mert szerelmem felülmúlhatatlan. Nyálasan hangzik mégis ezt éreztem. Végre helyre állt az a zavar, amit még Jacques hagyott rám. Újra egyensúlyban voltam.
Hálásan pillantottam Luke-ra, aki egy árva szót sem szólt vallomása és heves csókunkat követően. Szemeit erősen lesütve tartotta, mintha szégyellte volna érzéseit. Kétségbeesetten kaptam állához és barna, könnyes pillantását elkapva leheltem egy puszit piruló orcájára. Tiszteltem őt, képes lemondani rólam akkor is, ha ez számára egyenlő a halállal. Hosszú karjaimat teste köré tekertem és mélyen magamba szívtam mézédes illatát.
 - Köszönöm.
Ennyit mondtam és ez az egyetlen szó, minden hálámat magába foglalta. Nem kellettek hatalmas monológok ahhoz, hogy megtárgyaljuk érzéseinket, szemeink kontaktusa elég volt mindenre. Ő sem válaszolt semmit, ujjaink összefonódtak és egészen olyan képet mutattunk magunkról, mint két szerelmes pár, viszont ennél sokkal több tombolt bennünk. Két elveszett lélek talált egymásra.
Anya régen mindig azt emlegette, hogy az igaz barátság sokkal többet ér, mint az igaz szerelem. A szerelem, amit mi igaznak hívunk, bármikor megszakadhat, viszont egy erős barátság már nem. Ha egy olyan embert kerítünk magunk mellé, aki a mi másik felünk – és itt nem arra gondolok, hogy hasonlítanak, hisz az nem jelent túl sokat. Sokkal inkább egy olyan embert, akiben meg van az, ami belőlünk hiányzik. – az kitölti azt az űrt, ami addig fel sem tűnt nekünk. Azután képtelenek leszünk elereszteni a másikat.
Talán köztem és Luke között valami más is bimbózott, de az csak vak vágy volt. Amikor megtaláltam Mollyt igazából egy kis darabka a testembe kitöltődött, de Luke-ra lelve már egésznek éreztem magamat. Nem tudom, hogy lehet-e az embernek két legjobb barátja, ám én lehetek olyan szerencsés, hogy két csodás teremtést is magam mellett tudhatok, nem beszélve egy tökéletes fiúról. Már csak egy dolog maradt, az pedig Shawn megszerzése. 



Kedves Olvasóim!
Köszönöm újból a kedves szavakat, melyek még most is - visszagondolván - mosolyt csalnak az arcomra. Kissé túl sok érzelmet vittem a részbe, így megértem, ha kissé - vagy inkább nagyon - nyálasnak ítélitek, de szerény véleményem szerint kellett egy ilyen is bele :) Remélem azért tetszik valakinek a rész és hagytok magatok után egy kis nyomot, mondom imádom olvasni a soraitokat és annak még jobban örülök, hogy hosszan kifejtitek a véleményeteket, nem is tudjátok, hogy egy-egy szavatokkal mit váltotok ki belőlem :D sietek a folytatással!
Puszi Kira!

8 megjegyzés:

  1. Kedves Kíra!
    Először is elnézést a helyesírási hibákért, amennyiben lesznek,mert hajnal is van,meg telefonról vagyok.
    De kezdjünk is bele.
    Elsősorban tőlem ne kérj elnézést ezért az érzelmektől gazdag,briliáns,megható részért.Egyszerűen csak nagyon szeretem az ilyen sok érzelmi tartalmú részeket.Mert én is eléggé az vagyok.(ezt megsúgtam).:'D
    De komolyra véve a témát,nagyot alakítottál,nekem,most konkrétan olyan érzésem van mintha a blog most került volna igazán közel hozzám.Ne kérdezd miért.Valószínűleg nálam most jött el az "áttörés".
    Már sajnálom,hogy Luke-ot annyira hamarkodottan megítéltem.Mostmár én is látom,hogy valójában milyen is,mindent kész megtenni a szeretteiért,szerelméért.Annyira megkedveltem..és Shelly,tényleg elég szerencsétlenül járt mostanában.Remélem minden megjavul,hiszen mindenki egy boldog védekezésben reménykedik,vagyis én biztosan.
    Be kell vallanom,most úgy érzem mintha érteni kitörésem lett volna,szóval elnézést,ha túl nyálas,vagy ellenszenves lett volna a monológok,de ez kikívánkozott.
    Valószínűleg ez volt az egyetlen olyan hozzászólásom,ami ennyire hogy is mondjam,nyitott volt.:*
    Várom a folytatást, és az új blogodat,így hajnalok hajnalán telefonról.:D
    Good luck,and send a hug.
    Xx
    Kriszti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kriszti!
      Na én is itt gépelek hajnalok, hajnalán :D huh ennek nagyon örülök, azt hittem majd túl nyálasnak gondoltok majd, de örülök, hogy nem így lett :)
      Örülök, hogy végre megtörtént az a bizonyos "áttörés" és még jobban megkedvelted a blogot, nagyon jól esik ezt hallani :) igen Luke ilyen kis úriember, de majd meglátjuk mit hoz a jövő :D és ne aggódj egyáltalán nem ellenszenves a megjegyzésed, nem is tudom, hogy miért is lenne az? :D örülök, hogy ezt mondod :)
      Sietek vele!
      Puszi Kira!

      Törlés
  2. Jézusom ha olvasod a kommentet nem
    * védekezésben hanem befejezésben
    *érzelmi kitörés
    *monológom
    Utólag is bocsi a vicces,és ciki félreírásoknak,de a telefonom átállítja..:"D Akarva,akaratlanul.Akkorát röhögtem volna magamon,de hajnal van szóval inkább nem.
    U.I.remélem nem néztél/nézel őrültnek,csak egy kicsit hiperaktív lettem,'kicsit'.Szóval bocsánat.
    Xx
    Kriszti*mégegyszer*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, hogy olvasom :D és nem baj én is röhögtem egy kicsit az elírásokon, de mindenkivel előfordul :) és nem nézlek őrültnek :*
      Puszi Kira!

      Törlés
  3. Jesszusom, alig várom a kövi részt, amikor azt mondtad az előző résznél, hogy a gépeden már be van fejezve, nagyon elszomorodtam, de remélem, még nem most jön el a vég, mert nagyon belopta magát a szívembe ez a blog, és úgy érzem, hogy te is, egyszerűen minden fantasztikus! A Blog, a Témája, szóval minden! Luke-ot is megkedveltem, de a szívem nekem is Shawn felé húz :) Remélem, hamarosan meg tudják beszélni Shellyvel ezt az egészet, és nemtudom hogy terveztél-e ilyen részt, de elolvasnám Shawn szemszögéből is ezt az egész Shelly-Luke dolgot
    Örültem nagyon a résznek, siess vele mert alig bírom kivárni! :)
    Xo -B :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett ez a rész :) nem kell aggódni még nem most lesz vége a történetnek, csak én haladok mindig nagyon előre. Örömmel hallom, hogy az egész történet megtetszett, mosolyogva olvasom a soraidat.
      Huh nagyon örülök annak, hogy végre feloldódtatok Luke-kal kapcsolatban, mert még elég sok szerepe lesz a történetben, de azért Shawn a best ;) Igazából nem terveztem több Shawn szemszögös részt, de megfontolom és lehet a végére majd metuszkolok egyet :D és sietek!
      Puszi Kira!

      Törlés
  4. Woooow... Csajszi ez nem semmi :) így összehozni, csak gratulálni tudok. És annak is annyira örülök, hogy kicsit belülről is láthattam Luke-ot. Nagyon jó, hogy ilyen érzelmes részt hoztál. A véleményem még mindig ugyanaz Luke-ról. Azaz olyan mint egy bátyj és nem mint egy partner. Shawn.. Hát, az őszíntét megvallva most nagyon sajnálom. Persze hibázott, de az egy emberi dolog nem? Hogy lehetne rá haragudni. Ha bárki a blogon tud az jelezze mert nekem sehogy se akar összejönni. Van egy olyan érzésem, hogy Shawn-nak is lesz egy ilyen kitörése mint Luke-nak. Itt arra gonolok, hogy mindent kiad magáról és kiderül, hogy ugyanúgy mint Luke-nál, hogy mennyire összetört. De inkább még nem szaladok előre:). Neked csak annyit Kira, amennyit mindig. Egyszerűen fantasztikusan írsz. Ha szabad megkérdeznem, irodalomból milyen jegyeid voltak??? Mert ha jók (és ebben biztos vagyok) arra szeretnélek kérni, hogy ha időd engedi, korrepetálj már egy picit :))). Szerintem a világon még egy ilyen blogger nincsen mint a mi drága Kiránk! Kellemes nyarat!
    Xoxo
    Julie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Julie!
      Hmm nem tudod, hogy egy ilyen aranyos komid mit vált ki belőlem, köszönöm :)
      Örülök, hogy tetszett a rész annak pedig még jobban, hogy tetszett az, hogy kissé érzelmesebb lett. Luke igen talán tényleg olyan mint egy báty. Shawnra pedig ki tud haragudni? Szerintem senki :D és ki tudja mit hoz a jövő? :D be vallom jó érzés, hogy nem tudjátok mi lesz a következő részekben :D
      Én pedig mint azt mindig elmondom, köszönöm a kedves szavaidat, annyira hihetetlen, hogy ennyire szereted azt, amit csinálok :)
      Mivel az iradolom a kedvenc tantárgyam így szerintem magától, jön hogy ötös vagyok belőle :D keményen humán ágazatú vagyok, és persze korrepetálnálak :"D
      Neked is kellemes nyarat!
      Puszi Kira!

      Törlés